A rendezői kategóriában eddig a jelölésig az argentin születésű brazil Héctor Babenco (A pókasszony csókja, 1985), a brazil Fernando Meirelles (Isten városa, 2003) és a mexikói Alejandro Inarritu (Babel, 2006) jutott el.
A Puerto Ricó-i José Ferrer volt az első latin-amerikai színész, aki Oscar-jelölést kapott (Szent Johanna, 1948), s a díjat is ő nyerte el először két évvel később a Cyrano de Bergerac című filmben nyújtott alakításáért. A mexikói születésű Anthony Quinn két alkalommal is nyert a férfi főszereplő kategóriában (Viva Zapata!, 1952, A nap szerelmese, 1956). Rajtuk kívül latin-amerikai színészként csak a Puerto Ricó-i Benicio del Toro emelhette magasba az arany szobrocskát, őt 2000-ben a Traffic című filmben eddig egyedüliként spanyol nyelvű szerepért díjazták (három évvel később a 21 grammért ismét jelöltek). Eddig csak a jelölésig jutott a kubai születésű Andy Garcia (A keresztapa III., 1990), valamint a mexikói Demián Bichir (A kertész, 2011).
A színésznők közt eddig egyedül a Puerto Ricó-i Rita Morenót díjazták legjobb mellékszereplőként (West Side Story, 1961). Első latin-amerikai női főszereplőként - egyben az első portugál nyelvű szerepért - a brazil Fernanda Montenegro kapott jelölést (Központi pályaudvar, 1998). Az Oscarra jelöltek közt volt mások mellett a mexikói Salma Hayek (Frida, 2002) és az argentin-francia Bérénice Bejo (A némafilmes, 2011), akit a mellékszereplők között jelöltek. Spanyol nyelvű szerepért először 2004-ben a kolumbiai Catalina Sandino Moreno személyében jelöltek színésznőt Oscar-díjra (Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes), mégpedig a legjobb női főszereplők között.
Az első latin-amerikai Oscar-díjat 1949-ben Az örökösnő című fekete-fehér alkotás mexikói születésű látványtervezője, Emile Kuri nyerte, akit hat évvel később a Nemo kapitány kalandjait feldolgozó, színes 20 ezer mérföld a tenger alattért újra díjaztak. A kevés latin-amerikai női Oscar-díjas egyike a német születésű, mexikói Brigitte Broch, akit 2001-ben a Moulin Rouge című film látványtervéért tüntettek ki.
Az operatőrök között először a mexikói Gabriel Figueroát jelölték (Az iguána éjszakája, 1964). A kategória első latin-amerikai győztese a szintén mexikói Guillermo Navarro lett (A faun labirintusa 2006). Tavaly a chilei születésű Claudio Miranda (Pi élete) nyert, s most hozzájuk csatlakozhat a mexikói Emmanuel Lubezki (Gravitáció), akit korábban már öt alkalommal jelöltek.
A dokumentumfilmesek versenyében először az 1968-as mexikói olimpiai játékokat bemutató alkotásért 1969-ben a mexikói Alberto Isaacot jelölték Oscar-díjra. Az ugyancsak mexikói Robert Amram rendezte Sentinels of Silence című dokumentumfilm 1971-ben egyszerre két Oscart nyert, ezt a bravúrt már meg sem lehetne ismételni, mert ma már külön díjazzák a rövidfilmeket és a rövid dokumentumfilmeket.
Alfonso Cuarón az idén a Gravitáció filmvágójaként is izgulhat. Ő nyolc éve ebben a kategóriában már kapott jelölést (Az ember gyermeke), 2006-ban pedig a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában nominálták (Anyádat is). Ugyancsak 2006-ban a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában versenyben volt a Babelért a mexikói Guillermo Arriaga, valamint A faun labirintusáért a szintén mexikói Guillermo del Toro is.
A legjobb nem angol nyelvű filmek versenyében két alkalommal nyert latin-amerikai, mindkétszer argentin alkotás: 1985-ben A hivatalos változat, 2009-ben a Szemekbe zárt titkok.
A maszkmesterek között első latin-amerikaiként a mexikói Beatrice De Alba nyert (Frida, 2002). 1945-ben a brazil Ary Barroso volt az első latin-amerikai zeneszerző, akit - Ned Washingtonnal megosztva - Oscar-díjra jelöltek a legjobb filmdal kategóriában a Brazil című filmért. A legjobb eredeti filmzene kategóriában az argentin Gustavo Santaolallát egymás után kétszer is díjazták (Túl a barátságon, 2005, Babel, 2006). A legjobb eredeti filmdal kategóriában 2004-ben Jorge Drexler nyert (Che Guevara, a motoros naplója), ezzel Uruguay első Oscar-díjasa lett.